Személyes beazonosítás hiányában nem történhet az egyéni számláról semmilyen kifizetés!

A személyes azonosítás (átvilágítás) során valamennyi Pénztártagnak a belépéskor, vagy azt követően bármikor személyesen be kell mutatnia érvényes személyazonosító okmányát, valamint a lakcímkártyáját.

A jogszabály értelmében a korábban már belépett, de személyesen nem azonosított Pénztártagok esetében legkésőbb 2014.12.31. napjáig el kellett végezni az ügyfél-átvilágítást. Amennyiben ez nem történt meg az előírt határidőig, 2015. január 1-jét követően a Pénztárunknak az ügyleti megbízás teljesítését meg kell tagadnia a személyes ügyfél-átvilágítás végrehajtásáig.

Fontos tudnivaló, hogy a nem azonosított tagok számlája, pénze továbbra is hozamot termel, befizetés, jóváírás történhet a számlára, de a számláról hozam- és tőkekifizetés nem történhet, tagi lekötés, tagi hitelfelvétel nem hajtható végre az azonosítás végrehajtásáig.

Hogyan történik a beazonosítás?

Személyesen: az MKB Nyugdíjpénztár ügyfélszolgálati irodájában (Budapest, XIII. kerület Dévai u. 23.), vagy az MKB Bank fiókjaiban, országosan 79 helyen.

Érvényes személyes okmányok bemutatásával: személyi igazolvány, vagy jogosítvány vagy útlevél és lakcímkártya szükséges.

Másolat vagy formanyomtatvány kitöltésével: a személyes okmányokat érdemes már fénymásolatban is magukkal hozni, vagy a helyszínen történik meg a másolás. (Amennyiben nem járul hozzá iratainak fénymásolásához, az Azonosítási adatlapot kell kitölteni, és aláírni. A személyes jelenlétre és az okmányok eredetiben történő bemutatására ekkor is szükség van.)

Lehetőség van közjegyzőt is igénybe vennie az azonosításhoz. A közjegyző a Pénztártag személyét azonosító okmányokról hiteles másolatot készít. Ezt a hitelesített dokumentumot kell a Pénztárunknak megküldeni.

Amennyiben több MKB pénztárban is tag, úgy külön-külön el kell végezni az azonosítást mindegyik pénztárban. Az MKB-s ügyintézők természetesen mind az MKB Nyugdíjpénztár, mind az MKB Egészségpénztár esetében elvégzik az azonosítást egy időben, csak jelezni kell, hogy Ön mindkét pénztárban tag.

Gyakori kérdések a pénzmosás megelőzésével kapcsolatban

Mi a pénzmosás?

Röviden úgy fogalmazhatjuk meg, hogy büntetendő cselekményekből származó vagyonok, pénzek legalizálása, látszólag törvényes pénzmozgással. A pénzmosás gazdasági bűncselekmény.

Miért kell a pénzmosás ellen fellépni?

A bűncselekmények, így a pénzmosás elleni fellépést törvény kötelezően előírja, szorgalmazza. Nagyon fontos azonban megérteni azt az összefüggést, hogy a pénzmosásnak és más gazdasági bűncselekménynek a haszonélvezői az elkövetők, viszont a társadalom, a gazdaság, végső soron minden adófizető állampolgár veszít az állam elől eltitkolt jövedelmekkel.

Mi az összefüggés a pénzmosás és a terrorizmus között?

A pénzmosás célja lehet egyéni haszonszerzés, de előfordulhat, hogy a "szennyezett" pénzek végső célja még durvább, azaz terrorista cselekmények finanszírozására kívánják fordítani.

A pénzmosás megelőzése milyen legfontosabb módon történhet?

A legfontosabb megelőzési intézkedéseknek tekinthetjük:

  • a pénzforgalom, a vagyonok mozgatása során olyan ügyfelek kiszolgálására kerüljön sor, akik legálisak, törvényesen, ellenőrzötten működnek: ezt a célt szolgálja az ügyfelek személyes, okmányaik alapján történő átvilágítása, azonosítása, amit a Pmt. kötelezően előír,
  • a pénzek elhelyezésének fázisában lehet a legkönnyebben a pénzmosásra utaló jeleket felfedezni, ezért a befizetések szabályosságának, körülményeinek ismerete, ellenőrzése nagyon fontos,
  • a pénzek felhasználásának körülményei szintén utalhatnak törvénytelenségre, ezek ellenőrzése is szükséges,
  • gyanú esetén a bejelentő teljes védelme mellett élni lehet és kell a hatósági eljárás kezdeményezésével.

Miért kell foglalkoznia a Pénztárnak a pénzmosás megelőzésével?

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény előírja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak ügyfelei átvilágítását.

Mely Pénztárak tekintetében kell az átvilágítást elvégezni?

  • MKB Nyugdíjpénztár (csak önkéntes ág esetében)
  • MKB Egészségpénztár
  • MKB Önsegélyező Pénztár 
Pénztáranként külön-külön nyomtatványok használandók, a Pénztárak egyenként önálló jogi személyek, több pénztári tagság esetén a személyes beazonosítást minden pénztárban végre kell hajtani.

Kire vonatkozik a pénzmosási törvény?

A törvény hatálya kiterjed a Pmt. 1.§ (2) bekezdése alapján:

  • a Nyugdíjpénztár pénztártagjaira,
  • a Nyugdíjpénztár munkáltatói partnereire,
  • a Nyugdíjpénztár részére történt adományozás esetén az adományozóra,
  • a Nyugdíjpénztár vezető tisztségviselőire,
  • a Nyugdíjpénztár alkalmazottjaira,
  • a Nyugdíjpénztárral szerződésben álló olyan természetes és jogi személyre, aki, illetve amely a szerződése alapján a Pmt.-ben rögzített egyes feladatok Nyugdíjpénztár nevében történő elvégzésére megbízást kapott és a megbízást elfogadta,
  • a Nyugdíjpénztár tagjainak haláleseti kedvezményezettjeire, örököseire.

Ki az ügyfél a Pénztárban?

A Nyugdíjpénztárban ügyfél a Pmt. tekintetében:

  • a Tag,
  • a Munkáltató,
  • az Adományozó,
  • a Pénztártag örököse és a haláleseti kedvezményezettje.

Tag, tagsági viszonnyal rendelkező személy a Nyugdíjpénztárban kizárólag természetes személy lehet.

Mi az, hogy átvilágítás?

Ügyfél-átvilágításnak minősül a Nyugdíjpénztár ügyfeleinek

  • azonosítása és
  • személyazonosságának igazoló ellenőrzése és
  • az előbbi tevékenység alapján az ügyfélről adatok rögzítése a Nyugdíjpénztár nyilvántartásában.

Mikor kell az átvilágítást végrehajtani a Pénztártag tekintetében?

1. Pénztárba történő belépéskor

Az átvilágítás, az azonosítás új belépő, más pénztárból átlépő Tag esetében a belépéskor esedékes. Az azonosítás végrehajtását a Belépési nyilatkozat nyomtatványon kell dokumentálnia a Nyugdíjpénztárnak.

2. Pénztárba történő belépés esetén, belépést követően külön eljárással

Amennyiben új belépő, átlépő Tag esetében a Belépési nyilatkozaton, a belépés során nincs mód az azonosítás végrehajtására, a Tag felvétele a Nyugdíjpénztárba végrehajtható, ugyanakkor egyéni nyugdíjszámláját kifizetés tekintetében az azonosítás végrehajtásáig zárolni, s erről a Tagot haladéktalanul értesíteni kell.

3. Még nem azonosított Pénztártag esetén

A Nyugdíjpénztárban tagsági jogviszonnyal rendelkező, de nem azonosított Tagot legkésőbb 2014. 12. 31. napjáig kell azonosítani.

4. Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó szolgáltatás esetén

A korábban nem azonosított Tagot soron kívül azonosítani kell, amennyiben hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó szolgáltatást vesz igénybe. Az átvilágítás végrehajtásáig a kifizetést nem lehet teljesíteni.

5. Ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel

Ebben az esetben az azonosítást (újra) végre kell hajtani. Amennyiben alapos okkal vélelmezhető, hogy adminisztrációs hibáról, mulasztásról van szó, így pl. különösen a vélelmezhetően téves lakcímről, úgy a személyesen végrehajtandó teljes körű azonosítás mellőzésével az adatpótlás, adatmódosítás a Tag szabályszerű bejelentésével is végrehajtható.

6. Pénztártag örökösének, vagy haláleseti kedvezményezettje részére történő kifizetés esetén

A Pénztártag halálát követően az örökös vagy a haláleseti kedvezményezett részére történik meg a Pénztártag egyéni számlájának kifizetése. Ez esetben tehát az örökös vagy a haláleseti kedvezményezett válik a Pénztár ügyfelévé, így az átvilágításra vonatkozó törvény rájuk is vonatkozik, kifizetés csak az örökösök / haláleseti kedvezményezettek személyes beazonosítását követően történhet meg.

Milyen módszerei vannak a magánszemély Pénztártag átvilágításának?

1. Teljes körű (normál) azonosítás

A Tag személyesen megjelenik az azonosításhoz, okmányait bemutatja, az okmányok érvényesek, azokról másolat készült vagy az adatok külön papíralapú bizonylaton dokumentálva lettek.

A Pénztár a következő adatokat köteles írásban rögzíteni:

  • családi és utónevét,
  • születési nevét,
  • állampolgárságát,
  • születési hely, idő,
  • anyja neve,
  • személyazonosító okmányai típusát, számát, jelét,
  • lakcímkártya számát és jelét,
  • állandó lakcímét,
  • értesítési (levelezési) címét, külföldi esetén magyarországi tartózkodási helyét.

Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Pénztár köteles megkövetelni a természetes személyektől az alábbi okmányok bemutatását, illetve nyilatkozatok megtételét:

  • magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
  • külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosító, tartózkodási jogot igazoló okmánya,
  • külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e,
  • kiemelt közszereplőnek minősülő külföldi természetes személy esetén nyilatkozatot a pénzeszközök forrására vonatkozóan.

Nem fogadható el azonosítási okiratként a TB kártya, az APEH/NAV adókártyája, vagy egyéb más irat.

Az okmányok érvényességi idejét ellenőrizni kell, lejárt okmány nem fogadható el.

Amennyiben a Pénztártag kifejezetten, írásban hozzájárul okmányainak másolásához, az okmányokról másolat készíthető. A másoláshoz való hozzájárulása önkéntes, nem kötelező, de a hozzájárulást írásban kell megadni. Amennyiben az okmányok másolásához a Pénztártag nem járul hozzá, és/vagy adatait külön írásban nem adta meg az okmányai bemutatásakor, úgy az adatok papíralapú rögzítését az okmányok alapján az azonosítást végzőnek kell elvégeznie.

2. Fokozott azonosítás

Fokozott ügyfél-átvilágítást kell végezni a következő esetekben:

  • az ügyfél nem jelent meg személyes azonosítás céljából: Távollévő természetes személy esetén ellenőrizendő és rögzítendő a következő adatállomány:
    • családi és utónév,
    • születési név,
    • állampolgársága,
    • születési helye, ideje,
    • anyja neve,
    • személyazonosító okmány típusa, száma és jele,
    • lakcímkártya száma és jele,
    • (állandó) lakcíme,
    • értesítési (levelezési) címe, külföldi esetén magyarországi tartózkodási helye.

Az ellenőrzéshez a személyazonosságot igazoló okmányok hiteles másolatai szükségesek, melyeket az érintett személy nyújt be (küld meg) a Nyugdíjpénztárnak. Okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

  • magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy
  • magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy
  • a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

A hitelesített okiratokat kell a Nyugdíjpénztár részére megküldeni, s ezek alapján kell a Nyugdíjpénztár nyilvántartásában az azonosítás megtörténtét rögzíteni.

  • külföldi lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő ügyfélnél (PEP)

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a Pénztár részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben kiemelt közszereplőnek minősül, nyilatkoznia kell arról, hogy milyen minőségben. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is.

Leendő Pénztártag hogyan tudja magát beazonosítani?

A belépni szándékozó személy új típusú Belépési nyilatkozatot tölt ki legalább egy példányban. A nyomtatvány tartalmazza a Pmt. szerinti azonosítási adatokat és az azonosítás elvégzésének adatait is. A magánszemély elküldheti a honlapon keresztül is a nyomtatványt a Nyugdíjpénztárba, de szükséges eredetben is megküldenie.

A belépő személy a kinyomtatott nyilatkozatpéldánnyal megjelenik személyesen a Nyugdíjpénztár ügyfélszolgálatán, vagy a Nyugdíjpénztár alkalmazottjánál, vagy a Tagszervezőnél, vagy a Nyugdíjpénztár megbízottjánál (pl. MKB bankfiókban).

Bemutatja a Belépési nyilatkozatot és átadja az okmányait. Amennyiben hozzájárult okmányai másolásához a Belépési nyilatkozaton, úgy az okmányokról másolat készül és a másolatot dátummal ellátva a belépő és az azonosítást végző aláírja. Az azonosítást végző személy ellenőrzi az okmányokat, a nyilatkozatot, az adatok egyezőségét.

Mi a teendő, ha a belépési nyilatkozat nem tartalmazza az azonosítás elvégzésének adatait?

A belépni szándékozó személy egy korábban alkalmazott Belépési nyilatkozatot töltött ki. A nyomtatvány tartalmazza a Pmt. szerinti azonosítási adatokat, de nem tartalmazza az azonosítás elvégzésének adatait. A belépő személynek ebben az esetben is személyesen meg kell jelennie a Nyugdíjpénztár ügyfélszolgálatán, vagy a Nyugdíjpénztár alkalmazottjánál, vagy a Tagszervezőnél, vagy a Nyugdíjpénztár megbízottjánál (pl. MKB bankfiókban).

Ezért az azonosítást az okmányok másolásával, vagy az Azonosítási adatlappal kell elvégezni.

A beazonosítás megtörténhet az okmányok fénymásolata nélkül is?

Amennyiben a belépő nem járul hozzá okmányai fénymásolásához, úgy alkalmazni kell az Azonosítási adatlapot. Az adatlapot kitöltheti a belépő is, az ügyintéző is, ezen a belépő aláírása nem kötelező, az azonosítást végző aláírása kötelező.

Beazonosítás nélkül létrejöhet a pénztári jogviszony?

Amennyiben a leendő Pénztártag a belépési nyilatkozatát nem személyesen nyújtja be a Nyugdíjpénztárba, abban az esetben nincs lehetőség a belépéssel egyidejűleg az azonosítás végrehajtására. A Nyugdíjpénztár a tagsági viszony létrejöttéről a Tagot értesíti. Ugyanakkor értesíti arról is, hogy egyéni számlája befizetés befogadására alkalmas, kifizetésre azonban a Pmt. előírásai alapján zárolva van a személyes azonosítás végrehajtásáig. Az azonosítás végrehajtásához a Nyugdíjpénztár ismerteti a lebonyolítási lehetőségeket: a Nyugdíjpénztár ügyfélszolgálata, MKB bankfiók személyes felkeresése, s amennyiben van, Tagszervező, vagy más Megbízott megnevezése. A Tag választása szerint a továbbiakban az adott fajta eljárás folytatható.

Pénztártagot az azonosítási eljárásban képviselhet megbízott?

Amennyiben a Pénztártag nem jelenik meg személyesen, okmányaival együtt az azonosításra, úgy távollévő ügyfélnek minősül. Ebben az esetben az okmányairól közjegyző által hitelesített másolatok fogadhatók el azonosítási dokumentumként. Ezek a hitelesített másolatok postán, az MKB bankfiókokon keresztül, vagy személyes kézbesítéssel a Nyugdíjpénztár részére juttathatók el. Nem fogadható el, hogy a Pénztártag személyesen nem jelenik meg az azonosításra, hanem maga helyett meghatalmazással és okmányaival együtt megbízottat küld el a Nyugdíjpénztárba az azonosítás végrehajtására.

Adathiány pótlása, adatmódosítás

A Pénztártagok az adataikban történt változást a Pmt. előírása szerint a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül kötelesek bejelenteni a Nyugdíjpénztárnak.

A bejelentés történhet:

  • személyesen a Nyugdíjpénztár ügyfélszolgálatán, bármely MKB bankfiókban az okmányok bemutatásával,
  • a Nyugdíjpénztár által rendszeresített Adatmódosító lap alkalmazásával, mely eredetben, eredeti aláírással, vagy elektronikus úton a személyes tárhelyen keresztül küldhető meg a Nyugdíjpénztárnak.

A Tag megkeresése adatváltozás bejelentésére

A Nyugdíjpénztár a Tagot felhívja az adatokban esetleg bekövetkezett változások közlésére a következő egyenlegközlőben, vagy 30 napon belül, amennyiben a Tag számlája nullánál nagyobb értékű egyenleget mutat és sem javára, sem terhére két naptári évet elérő időtartam alatt pénzforgalom nem történt. Nem kell ezt az intézkedést megtenni, amennyiben az előző két év során a tagi nyilvántartásból megállapíthatóan a Tag a tagsági viszonyával összefüggésben érdemi kapcsolatban volt a Nyugdíjpénztárral, így pl. adatmódosítást nyújtott be, szolgáltatásra jogosultat jelentett be, stb.

Hogyan történik a Munkáltató, az Adományozó azonosítása?

A Pmt. előírásai alapján a Munkáltatót, az Adományozót is azonosítania kell a Nyugdíjpénztárnak. Az azonosítás a szervezet (cégjogi) képviselőjének vagy az ő általa adott meghatalmazás alapján a szervezet megbízottjának személyes jelenlétében történik. Két részből áll az azonosítási folyamat. Az eljáró személyt okmányai alapján azonosítani kell: okmányok másolata, vagy az okmányokról kitöltött Azonosítási adatlap alapján. A szervezet 30 napnál nem régebbi okiratai alapján a szervezetet is azonosítani kell, vagy az okiratok másolatain, vagy az azok adatait tartalmazó, jogi személyekre vonatkozó Azonosítási adatlapon. Rögzíteni kell a szervezet természetes személy meghatározó tulajdonosait is, amennyiben nincsenek ilyenek, akkor a szervezet képviselőjét, képviselőit, ill. azok adatait.

Mit jelent a bejelentési kötelezettség?

A Nyugdíjpénztár köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak bejelenteni, amennyiben

  • pénzmosásra vagy
  • terrorizmus finanszírozására

utaló adat, tény, körülmény merül az ügyfél, vagy egy ügylet kapcsán. A bejelentésnek a Pmt. 23. § (1) bekezdésben rögzített adatokat tartalmaznia kell.

A bejelentés nem minősül üzleti-, vagy pénztártitok megsértésének?

Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyon helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyén számláján nyilvántartott összegre, illetve amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik.

A pénztártitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet, köteles megőrizni.

A pénzmosás miatti bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető üzleti- vagy pénztártitok megsértésének vagy más, adat vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul.

Mit jelent a felfedés tilalma?

A hatóságnak tett bejelentésről, az ügylet felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás,

  • az ügyfélnek,
  • harmadik személynek,
  • harmadik szervezetnek

a

  • bejelentő,
  • a hatóság,
  • a megkeresett szolgáltató, más hatóságok, felügyeleti szerv

tájékoztatást nem adhat és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.