A munkáltatói hozzájárulás vagy a támogatói adomány miatti szerződéskötésnél a szerződő feleknek be kell tartania a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (röviden: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait is.

Szerződő partnereink a Pmt. szerint lehetnek: a normál átvilágítás és az egyszerűsített átvilágítás alá tartozó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, ideértve az egyéni vállalkozókat is. Egyszerűsített átvilágítás alá tartozó szervezetek a 2. pontban feltüntetettek, minden más szervezet a normál átvilágítás alá tartozik.

1.) Hol történhet meg a beazonosítás?

Személyesen: az MKB Nyugdíjpénztár ügyfélszolgálati irodájában (Budapest, XIII. kerület Dévai u. 23.), vagy az MKB Bank fiókjaiban, országosan 79 helyen.

Lehetőség van közjegyzőt is igénybe venni az azonosításhoz. A közjegyző a cég és a cégképviselő/meghatalmazott személyét azonosító okmányokról hiteles másolatot készít. Ezt a hitelesített dokumentumot kell a Pénztárunknak megküldeni.

Amennyiben több MKB pénztárban is munkáltatói vagy támogatói tag, úgy külön-külön el kell végezni az azonosítást mindegyik pénztárban. Az MKB-s ügyintézők természetesen mind az MKB Nyugdíjpénztár, mind az MKB Egészségpénztár esetében elvégzik az azonosítást egy időben, csak jelezni kell, hogy a cég mindkét pénztárban tag.

2.) Normál átvilágítás és szerződéskötés

A normál átvilágítás alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos szerződéskötési feladatok a következők.

A munkáltatói vagy a támogatói szerződést legalább két példányban a szerződő partnerünknek teljes körűen és értelemszerűen ki kell töltenie a szervezet adataival. Képviselőként azt vagy azokat a személyeket kell megnevezni, aki(k) a szervezet azonosító okirata szerint a szervezetet képviseli(k) és a szerződést aláírják. A szerződésben fel kell tüntetni, jelölni kell a szervezet által egy példányban csatolt okmányokat.

A szerződéshez csatolni kell egy példányban a szervezet azonosító okiratának 30 napnál nem régebbi másolatát. Nem szükséges csatolni okirat másolatot, amennyiben a szervezet azt korábban már benyújtotta a Pénztárnak.

Azon okiratok vehetők figyelembe, melyek a következőket igazolják:

  • a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
  • egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
  • belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
  • külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
  • cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolnia a Nyugdíjpénztárnak, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént.

Amennyiben az okiratokból a tényleges tulajdonos, természetes személy tulajdonos hiányában a vezető tisztségviselők adatai nem állapíthatók meg, a szervezet képviselője, megbízottja, meghatalmazottja köteles külön írásban nyilatkozni a szervezet tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos természetes személy családi és utónevéről, születési nevéről, lakcíméről, állampolgárságáról a szervezetre vonatkozó Azonosítási Adatlapon.

A Pmt. szerint a szerződéskötéskor a szervezet nevében személyesen kell eljárnia a szervezet képviselőjének, vagy meghatalmazottjának a szervezet átvilágítása érdekében. A szervezet azonosítása mellett az átvilágításban eljáró személyt, mint természetes személyt is át kell világítania a Pénztárnak.

Az eljáró személy átvilágítása a személyazonosító okmányának (személyi igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély), valamint a lakcímkártyájának a bemutatását igényli, s arról a személyes adatok rögzítését.

Az átvilágítás történhet az igazolványok másolásával, amennyiben a személy hozzájárul és ezt a körülményt a másolatra rávezeti és aláírja. Amennyiben az eljáró személy nem járul hozzá az iratok másolásához, úgy az eljáró személy vonatkozásában Azonosítási Adatlap kitöltése szükséges, és ezen igazolja a pénztár részéről átvilágítást végző az azonosítás megtörténtét.

Amennyiben nem a képviselő jár el, úgy az eljáró személynek adott Meghatalmazás eredeti példányát is csatolni kell az átvilágításnál készített bizonylatokhoz. A külföldi lakóhelyű eljáró képviselő/meghatalmazott esetében szükséges továbbá a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat kitöltése és aláírása.

3.) Egyszerűsített átvilágítás és szerződéskötés

Az egyszerűsített átvilágítás hatálya alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos szerződéskötési feladatok a következők.

A munkáltatói, a támogatói szerződést legalább két példányban a szerződő partnerünknek teljes körűen és értelemszerűen ki kell töltenie a szervezet adataival. Képviselőként azt vagy azokat a személyeket kell megnevezni, aki(k) a szervezet azonosító okirata szerint a szervezetet képviseli(k) és a szerződést aláírják.

Egyszerűsített átvilágítás hatálya alá tartozó szervezetek a következők:

  • a) Az Európai Unió területén a következő tevékenységet végző szolgáltatók: pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; nemzetközi postautalvány-felvételt és - kézbesítést folytat; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik.
  • b) Az a) pontban rögzített olyan szolgáltató, amely harmadik országban rendelkezik székhellyel, s amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll.
  • c) Olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra.
  • d) Olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.
  • e) A következő felügyeleti szervek: MNB, állami adóhatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), Magyar Könyvvizsgálói Kamara, ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd tagja (területi kamara), közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző tagja (területi kamara), kereskedelmi hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal), pénzügyi információs egység hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda).
  • f) Helyi önkormányzat
  • g) Helyi önkormányzat költségvetési szerve
  • h) Központi államigazgatási szerv
  • i) Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

Ez esetben a szerződéshez a szervezetről nem kell csatolni azonosító okiratot, vagy annak másolatát, és a szerződéskötéskor nem kell a szervezet nevében személyesen eljárni, így nincs (természetes személyre vonatkozó) személyes átvilágítási feladat.