A Magyar Nemzeti Bank 2015. április 24-i állásfoglalásában pontosította a tagdíjfizetők aránya számításának egyes kérdéseit:

1. Az MNB álláspontja szerint a 70%-os tagdíjfizetési arány teljesülését az alábbiak szerint kell számítani:

Az Mpt. 83. § (1a) bekezdése alapján - az adott hónapra vonatkozó tagdíjat megfizető pénztártagok számát el kell osztani az összes pénztártag számával olyan módon, hogy "az összes pénztártag száma" alatt az adott hónap végi taglétszám értendő.

Ezt, vagyis a tagdíjfizető tagok arányát fogja első ízben 2015. szeptember 30-át követően megvizsgálni az MNB az azt megelőző 6 hónap vonatkozásában.

Egy példán levezetve ez azt jelenti, hogy ha áprilisban 60 %, májusban 70 %, júniusban 75 %, júliusban 75 %, majd augusztusban 80 %, végül szeptemberben újra 60 % a fizetők aránya, akkor a hat hónapos átlag pont 70 %.

Amennyiben egymást követő két hónapban az előbbiek szerint számított 6 hónapos átlag 70 %-alá esik, az MNB-nek vissza kell vonnia az érintett magánnyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét az Mpt. 110. § (3) bekezdése alapján, a pénztár közgyűlésének pedig döntenie kell a végelszámolásról.

2. Amennyiben a pénztártag több havi tagdíjat előre megfizet és e szándékát jelzi a pénztárnak (pld. az utalás közleményében), akkor az előre fizetett hónapokban a 70 % számításánál a pénztártag fizetőnek minősül. Abban az esetben viszont, ha a több havi tagdíj megfizetése korábbi időszakra vonatkozik, ez a 70 % számítása során nem vehető figyelembe.

3. A 70 % számítása során taglétszámban nem kell figyelembe venni az öregségi nyugdíjban részesülő tagokat, mert az ő tagdíjfizetési kötelezettségük már nem áll fent.

A részletes állásfoglalás az MNB honlapján megtalálható.

Tagjaink a tagdíjfizetések alakulásáról folyamatosan tájékozódhatnak a Főoldalon a Tagoknak menüpont alatt a Tagdíjfizetés aktuális állása havonként almenüpontban.

Budapest, 2015. április 27.

MKB Nyugdíjpénztár


Tájékoztató a magánnyugdíjpénztári változásokról

A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló XCIX törvény magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításainak legfontosabb elemei a következők:

- Társadalombiztosítási Nyugdíjrendszerbe történő visszalépés:

Minden pénztártag számára időkorlát nélkül ismét megnyílik a lehetőség TB-be való visszalépésre. A nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag a pénztári járadék ismeretében is nyilatkozhat, hogy járadékfolyósítást kíván igénybe venni, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép, ezáltal teljes jogú öregségi nyugdíjra szerez jogosultságot. A visszalépők nyilatkozatuk szerint a hozamgarantált tőke feletti egyéni számla rész (reálhozam) mellett jogosultak a tagdíj-kiegészítés és a - 2010 októbere után - befizetett egyéni tagdíj felvételére, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba való átutalására. Nyilatkozat hiányában az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül.

- Egyösszegű kifizetés:

Megszűnik az egyösszegű kifizetés. (Eddig azok a tagok, akik öregség nyugdíjra szereztek jogosultságot és a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyuk nem érte el a 180 hónapot, élhettek az egyösszegű kifizetés lehetőségével. Ezért a változás nem jelent érdemi módosulást, tekintettel arra, hogy az öregségi nyugdíjra jogosul tagok szinte kivétel nélkül több mint 15 év tagsággal rendelkeznek, így számukra az egyösszegű kifizetés lehetősége egyébként sem volt már alkalmazható.)

- Járadékszolgáltatás:

A pénztári járadék havi összege a tag egyenlegének és a várható élettartalmának hányadosa alapján kerül megállapításra. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente újra kell számolni. Amennyiben a járadék összege nem éri el legalább a minimum öregségi nyugdíj felét, a kifizetést évente egy alkalommal kell teljesíteni. Ha a járadék összege már nem éri el az öregségi nyugdíj 25%-át, az egyéni számlakövetelés egy összegben kifizetésre kerül. A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezett, az örökös számára kifizetésre kerül.

A pénztári szolgáltatás feltétele a biztonsági tartalék képzése és a felügyeleti engedély megszerzése.

- Hozamgarancia:

A Pénztárak Garancia Alapja csak a 2010. október 31-ig terjedő időszaki befizetésekre vállal hozamgaranciát.

- Alapok közötti megbontás:

A magánnyugdíjpénztár a tagi befizetésekből a jövőben a jelenlegi 0,9% helyett összesen 2,5%-ot vonhat le működési, és likviditási tartalék képzésére. A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj jellegű befizetésekből legalább 97,5 %-ot köteles jóváírni.

- Tagdíjnemfizetés:

Amennyiben a pénztártag a Pénztár Alapszabályában meghatározott egységes (kötelező) tagdíj megfizetést elmulasztja, a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni. (Az MKB Nyugdíjpénztár Magán Ágánál a kötelező tagdíj 2012 óta 1000 Ft/hó, ebből következően a nem fizetés esetén a hozamból levonható éves összeg maximuma 2015-től egy tagnál 300 Ft.)

- Vagyonkezelési díj:

A pénztár a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolható éves összege 0,2 százalékról 0,4 százalékra emelkedik. (MKB Nyugdíjpénztár saját vagyonkezelésben lévő befektetéseivel szemben a költségek érvényesítésének lehetőségével eddig sem élt, és a jövőben sem tervezi ennek változtatását.) A vagyonkezelő által bonyolított vagyonkezelésnél a vagyonkezelési díj maximuma változatlanul 0,2%. (Az MKB Nyugdíjpénztár esetében a vagyon döntő része ebben a formában van kezelve.)

- A tagdíjfizetők aránya:

A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 %   alá csökken. Ezt a kötelezettséget (szabályt) először 2015. szeptember 30-át követően kell az ezt megelőző hat hónap (tehát 2015. április 1. - szeptember 30.) vonatkozásában alkalmazni.


Az MKB Nyugdíjpénztár - mint a tagok tulajdonában álló szervezet - mindig azt a stratégiát követte, hogy a jogszabályi környezethez igazodva, hosszú távú konzervatív befektetési politikát és szigorú költséggazdálkodást folytatva működjön. Ez teszi most lehetővé, hogy a magányugdíjpénztári ág még mindig képes finanszírozni kiadásait. A Pénztár igyekezett egyértelművé tenni tagjai számára, hogy a Pénztár stabil működése kizárólag összes tagjának tevőleges részvételével képzelhető el. A magánág hosszú távon csak akkor tud működni, ha tagjai tagdíjat fizetnek, továbbá a működési kiadások fedezéséhez adománnyal is hozzájárulnak. Ezért a pénztár közgyűlése már 2012-től havi 1000 forintban határozta meg a tagdíj mértékét a magánágban, ezen felül pedig havi 1000 forint adományt (önkéntes működési hozzájárulást) is kért tagjaitól, amelyek az alábbi számlákra teljesíthetők:

Tagdíj: 10300002-20394400-00003285

Adomány: 10300002-20394400-49020140

Fontos tudni, hogy az önkéntes alapon befizetett tagdíjakat - a működési rész levonását követően - a tagok egyéni számláján írjuk jóvá. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén sem vesznek el az önkéntes alapon befizetett tagdíjak: azokat a reálhozammal együtt és a tag rendelkezésének megfelelően fizetik ki. Az adomány (önkéntes működési hozzájárulás) nem ilyen elbírálás alá esik: azt a pénztár a működésre fordítja, így az ezen a címen történő befizetés nem növeli az egyéni számlát és a TB-ben történő visszalépés során sem jár vissza. A tagdíj valamint az adomány fizetésére szóló felkérést 2012-től minden tagjainkhoz írt levélben megismételtük, így ennek is köszönhetően az MKB Nyugdíjpénztár Magánágában 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben 30%-a fölötti volt a tagdíjat fizetők aránya, az adományt fizetőké pedig meghaladta a 20%-ot. Miközben ezek az arányok a magánnyugdíjpénztári szektor múltbeli adatai alapján magasnak minősíthetők, elmaradnak a 2015. április 1-től a működés feltételeként - a mostani jogszabályi változás alapján - előírt 70 %-os mértéktől.

Annak érdekében, hogy a tagdíjfizetési arány elérje a 70 %-ot a Pénztár a következőeket tette/tervezi:

  • Az MKB Nyugdíjpénztár 2014. december 29-én tartott Közgyűlése a minimális tagdíj mértékét változatlanul havi 1.000 Ft-ban határozta meg.
  • Változatlan maradt az 1000 Ft/hó működési célú adományra vonatkozó kérelem is. A tagdíjfizetés módja viszont változott: a tagdíj megfizetését a jövőben havi rendszerességgel kérjük tagjainktól. Az 1000 Ft-os tagdíj havi átutalása érdekében javasoljuk, hogy tagjaink számlavezető bankjuknál állandó átutalási megbízásról rendelkezzenek. (A jogszabály jelenlegi megfogalmazásából nem egyértelmű számunkra, hogy a minimális tagdíj éves mértékének /nálunk 12.000 Ft/ egy összegben történő befizetése az év minden hónapjánál a 70 %-nak való megfeleltetés számítása során az illető fizetőnek minősül-e, vagy csak a 12.000 Ft befizetésének hónapja tekintetében.)
  • A Pénztár a tervei szerint 2015 áprilisától folyamatosan informálni fogja tagjait a tagdíjfizetők havi arányának aktuális állásáról, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségüket még nem teljesítőknek lehetőségük legyen mulasztásuk időben történő pótlására. Ennek érdekében a Pénztár felkéri tagjait, hogy a magan@mkbnyp.hu e-mail címre jelentésék be azt az e-mail címüket, ahol a tagdíjfizetési információkat fogadni tudják.

Budapest, 2014. december 30.

MKB Nyugdíjpénztár