Portfolió
Befektetési politika
Portfolió kockázata
Árfolyamindex
Referenciaindex
Elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszer

 

Portfolió

A befektető (vagy befektetők) által birtokolt értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek, stb.) összességét jelenti. Portfoliónak nevezhető az egyetlen értékpapírfajtából - pl. MOL részvényekből álló - befektetés is, de a befektetők azért alakítanak ki portfoliókat, mert el akarják kerülni, hogy befektetett pénzük értéke pusztán csak egy értékpapír piaci értékének változásától függjön. A portfolió jellegű befektetések lényege a több lábon álláson alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció).

A portfolió előző meghatározása független attól, hogy valaki egyénileg (magánszemélyként vagy vállalkozásként) fekteti be pénzeszközeit valamilyen, a piacon megvásárolható értékpapírba (részvény, államkötvény, kincstárjegy, stb.), vagy kollektív befektetési formát (pl. befektetési alapot) választ. A befektetési alapban elhelyezett pénzekből az alap kezelője - befektetési jegyek megvásárlása útján -egy nagy értékpapír portfoliót alakít ki, amin belül nincs megjelölve az, hogy melyik értékpapír melyik egyéni befektetőhöz tartozik, így valamennyien a teljes portfolió együttes hozamából (teljesítményéből) részesednek a befektetett pénzük arányában.

A nyugdíjpénztárak a befektetési alapokhoz hasonló elven működnek. A pénztártagok által összegyűjtött vagyon együttesen kerül egyetlen nagy befektetési portfolióba, így valamennyi pénztártag a saját egyéni számláján lévő, felhalmozott vagyonának arányában részesedik a portfolióban lévő értékpapírok együttes hozamából.

A magánnyugdíjpénztári törvény idevonatkozó előírásainak megfelelően a választható portfoliós rendszer Pénztárunk által történő bevezetésével a pénztártagok megtakarításaiból a jelenlegi egy helyett három különböző portfolió kialakítására kerül sor. Minden egyes pénztártag önállóan dönthet arról, hogy melyik portfoliót választja, illetve ha nem választ, akkor a Pénztár sorolja be az egyéni számláját a törvény előírásai szerint az egyik portfolióba. A három kialakításra kerülő portfolióhoz eltérő befektetési politikák tartoznak, ennek megfelelően az egyes portfolióknak a kockázatai és a várható hozamai is különböznek egymástól.

Befektetési politika

A különböző kollektív befektetési formák (befektetési alapok, nyugdíjpénztári befektetések, stb.) esetében törvény írja elő, hogy valamennyi, Ennek keretében kell meghatározni azt, hogy

  • milyen típusú értékpapírok kerülhetnek az adott portfolióba,

  • az egyes értékpapír fajták egymáshoz viszonyított aránya a portfolión belül milyen szélső értékek között mozoghat, illetve

  • mindezekből kifolyólag összességében a portfoliót milyen kockázatok és várható hozamok jellemzik.

A nyugdíjpénztárak esetében a jogszabályok (törvény és befektetési kormányrendelet) az egyes vásárolható értékpapír fajták körét, valamint az egyes értékpapírfajták portfolión belüli összetételi arányaira vonatkozó alsó és felső korlátokat is meghatározzák.

Ez a pénztártagok vagyonának védelmét szolgálja, megakadályozva azt, hogy a minél nagyobb hozamok elérése érdekében túlzottan kockázatos portfoliót alakítson ki bármelyik vagyonkezeléssel foglalkozó intézmény.

Pénztárunk aktuális Befektetési Politikáját itt megtekintheti.

Portfolió kockázata

Egy befektetési portfolió kockázata a benne található befektetési eszközök (értékpapírok) összességének a kockázataiból származtatható.

A befektetési portfolió teljes kockázata - hatékony befektetési politika esetén - mindig kisebb a portfolióban lévő egyes értékpapírok egyedi kockázatainak összesenjénél.

Az alapkezelők olyan befektetési politikákat alakítanak ki, amelynek révén a portfolióban lévő számos értékpapírfajta kockázatai részben kioltják egymást, a különböző kockázatok gyakorlatilag az egyes értékpapírok, illetőleg a teljes portfolió piaci értékének árváltozásában, árfolyam-ingadozásában testesülnek meg.

Ez a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás, vagy más néven diverzifikáció.

A kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja nő, ugyanis matematikailag meghatározható az a minimális időtartam, amely alatt - adott befektetési portfolió esetében - a szélsőséges plusz-mínusz irányú árfolyam-ingadozások kiegyenlítik egymást. Ez tette lehetővé, hogy nyugdíjkorhatárig hátralévő évei alapján tagjainkat a törvényi szabályozásnak megfelelő 3 választható portfolió valamelyikébe besoroljuk.

Árfolyamindex

Több azonos fajtájú értékpapír (részvény vagy kötvény) bizonyos válogatási elvek szerint meghatározott csoportjának (ez az index kosara) átlagos piaci árváltozását mérő mutató. Az index mindig a kosárban található értékpapírok egy aktuális tőzsdei kereskedésnapi és egy fixen kijelölt bázisnapi "kosár" árának hányadosaként jelenik meg (ahol a "kosár" ár a kosárban szereplő értékpapírok árának - kosárbeli súlyokkal - súlyozott számtani átlagaként számolandó).

Az egyes papírok kosáron belüli súlyát jellemzően az értékpapírok tőzsdén kibocsátott teljes tőkeértékeinek (kapitalizáció), valamint a forgalmazási adatoknak egymáshoz viszonyított arányiból származtatják.

Az index emelkedése illetve süllyedése egy bizonyos időszak alatt adja meg a piac jellemző mozgását, átlagos teljesítményét. Az index emelkedése pozitív piaci helyzetet jelez és az indexben szereplő értékpapírok árfolyamának átlagos növekedéséről számol be, míg az index csökkenése negatív piaci hangulatot tükröz. (A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX, ami a hazai tőzsdei vállalatok átlagos teljesítményét mutatja. Jól ismert hazai állampapírpiaci indexek még a az RMAX, a MAX Composite és a MAX.)

Referenciaindex

Az indexek másik fontos funkciója -az árfolyam alakulásának bemutatásán túl az, hogy világos információt nyújt az adott tőzsde vagy mögöttes piac egészének egy adott időszak alatti teljesítményéről - az, hogy egyfajta viszonyítási alapot (referenciaindex = benchmark) teremt a befektetők számára arról, hogy portfoliójuk piaci értéke vajon lépést tartott-e a piac egészével, vagy efelett-ezalatt teljesített.

A befektetési alapokban és a nyugdíjpénztárakban összegyűjtött vagyon kezelői az alapkezelők ill. vagyonkezelők olyan befektetési politikát alakítanak ki, amelyben a kezelt portfolió célul kitűzött értékpapír összetétele (stratégiai eszközösszetétele) egy vagy több ismert index értékpapír-összetételével (kosarával) azonos.

Elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszer

A magánnyugdíjpénztári törvény (1997. évi LXXXII. törvény) nyújtotta lehetőségnél fogva és a törvény előírásainak figyelembevételével 2009. január 1-jei kezdési időponttal bevezette az ún. elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert.

Az elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszer lényege:

  • Az elszámoló egység a pénztártagok felhalmozási időszakban, egyéni számlán fennálló követelésének kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi forintárfolyammal rendelkező egység.

  • A felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek nyilvántartása - az eddigi forint alapú rendszer helyett - elsődlegesen elszámoló egységekben történik.

  • Az egyéni számlák forintban kifejezett egyenlege az egyéni számlákon nyilvántartott elszámoló egységek darabszámának és árfolyamának szorzataként számítandó ki.

  • Minden egyes választható portfolióhoz külön-külön elszámoló egység tartozik.

  • Induláskor, a forint alapú nyilvántartásról elszámoló egység alapú nyilvántartásra történő átállás napjára - 2009. január 1-jére - vonatkozóan a Pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámoló egységnek felelteti meg.

  • Az indulást követően az elszámoló egység napi árfolyama a pénztári vagyon - választható portfoliós rendszer esetén a portfoliónkénti vagyon - napi piaci értékének (nettó eszközértékének) és a (portfoliónkénti) vagyon mögött álló összes egyéni számlakövetelés adott napi elszámoló egység darabszámának hányadosaként számítandó ki.

  • A tagok egyéni számlán nyilvántartott elszámoló egység mennyisége után járó hozam az elszámoló egység árfolyam változásában jelenik meg.

A (választható portfoliónkénti) elszámoló egységek árfolyamait naponta közzé tesszük honlapunkon.

Az MNB honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók.