Tekintve, hogy a nyugdíjpénztári tagság hosszú távú befektetés, a hozamokat elsősorban néhány éves időszak alapján célszerű értékelni.

Összességében megállapítható, hogy a Pénztár hosszú távú befektetési politikája eredményes, melyet az alábbi táblázatok jól szemléltetnek.

Pénztárunk eredményei az MNB honlapján a többi pénztár eredményeit bemutató összehasonlító táblákon is megtekinthetők.

MKB Nyugdíjpénztár magán ág nettó hozamrátái (%)

Portfólió

Tárgyévi nettó hozamráta 2017

10 naptári év átlagos nettó hozamrátája (2008-2017)

Vagyonnövekedési mutató (2008-2017)

pénztár

referencia

pénztár

referencia

pénztár

Klasszikus

2,79

0,62

4,26

3,02

4,41

Kiegyensúlyozott

7,71

7,00

6,65

6,24

7,65

Növekedési

9,40

8,00

6,86

6,69

8,03

A nettó hozamráta számítás, a 10 éves vagyonnövekedési mutató számításának módját a 282/2001. (XII.26.) Kormányrendelet 4. és 4/A sz. melléklete határozza meg.


Megalakulása óta a Pénztár által a fedezeti tartalékon elért éves nettó hozamráták (%)

Magán ág nettó

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

Klasszikus

2,79

4,27

3,33

3,93

5,47

9,02

5,64

7,86

10,96

Kiegyensúlyozott

7,71

8,03

5,05

9,28

7,12

17,34

1,89

8,02

13,56

Növekedési

9,40

9,04

5,61

10,51

6,81

17,42

0,85

9,34

11,20

Magán ág nettó

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

Pénztár egésze

-9,32

6,28

7,04

12,31

15,78

2,78

9,32

Magán ág nettó

2001

2000

1999

1998

Pénztár egésze

8,66

9,81

15,31

17,24


A biztonság fontos összetevője a befektetési politika, mely az MKB Nyugdíjpénztárban hosszú távú konzervatív befektetési politikaként jellemezhető.

A Befektetési Politika alapján engedélyezett befektetési eszközök:

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes portfóliók az egyes megengedett eszközökbe csak a Befektetési Politika szerinti limitek mértékéig fektetnek, így egyes eszközöket az egyes választható portfóliók egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben tartalmaznak.

Készpénz, számlapénz és hitelintézeti betét:

  • pénzforgalmi számla és befektetési számla;
  • betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán elhelyezett pénzösszeg;

A betét egy hitelintézetnél betétszámlán vagy betéti okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg, melyre a hitelintézet kamatot fizet. Általában fix lekötési idő és kamatszint jellemzi. Az ügyfél kockázatát egyrészről a bank fizetőképessége, illetve fizetésképtelensége jelenti, másrészről pedig – a bankbetét lejárat előtti feltörése esetén – a bank előzetesen kikötheti a feltörésig számított kamat egy részének vagy egészének ki nem fizetését.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények):

  • magyar állampapír
  • értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal
  • külföldi állampapír
  • értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal
  • Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
  • külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
  • Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
  • külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
  • magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
  • külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Állampapír: Az állam által kibocsátott értékpapírok gyűjtőneve. A kibocsátó ország visszafizetési garanciát ad a tőkére és az értékpapírhoz tartozó kamatokra. Fajtáját tekintve két nagy csoportot különböztetünk meg: az államkötvényeket és a kincstárjegyeket. Utóbbi eszköz vagy ígér kamatot (kamatozó kincstárjegy), vagy nem (diszkont kincstárjegy). Az befektetések között alapvetően kockázatmentes eszközként tekinthetők.

Államkötvény: Az állam által kibocsátott értékpapír, melyre a kibocsátó állam vállal visszafizetési garanciát. Az államkötvények kibocsátáskor jellemzően 1 évnél hosszabb futamidejűek. Kamatozást tekintve vannak fix, illetve változó kamatot kínáló államkötvények. Az állampapírpiaci befektetések esetében – a gazdaságilag bizonytalan helyzetű kibocsátókat leszámítva –a visszafizetési kockázat általában nem jelentős. A kockázatot itt elsősorban az államkötvények árfolyamának ingadozása jelenti. A fix kamatozású kötvények például csak lejáratig megtartva biztosítanak kiszámítható hozamot, az árfolyamuk a piaci hozamelvárások függvényében a futamidő során akár jelentősen ingadozhat. Ez az ún. kamatkockázat főként a hosszabb futamidejű kötvények esetében lehet jelentős. Ha a piac hozamelvárásai jelentősen megemelkednek, a fix kamatozású hosszú lejárattal rendelkező kötvények árfolyama rövid távon akár komoly csökkenést is mutathat.

Diszkontkincstárjegy: Állam által kibocsátott és garantált, rövid (éven belüli) futamidejű értékpapír. A diszkontkincstárjegy fontos tulajdonsága, hogy nem fizet kamatot, azonban a lejáratkori értéke (névértéke) alatti árfolyamon lehet megvásárolni. A diszkont árfolyam és a névérték közötti különbség adja a diszkont kincstárjegy lejáratkori hozamát, amihez a befektető az értékpapír futamidejének lejáratakor, a névérték visszafizetésekor jut hozzá. Ha az ügyfél nem tartja meg lejáratig a papírt, akkor előfordulhat, hogy kedvezőtlen piaci helyzetben (a befektetői hozamelvárások emelkedése miatt) átmenetileg csökken az értékpapír árfolyama. A kamatkockázat azonban a rövid futamidő miatt viszonylag alacsony, így ez az eszköz tekinthető az egyik legbiztonságosabb befektetési eszköznek.

Kötvény: A kötvény kibocsátója (állam, hitelintézet, egyéb vállalkozás, önkormányzat, stb.) kötelezettséget vállal a kötvény tulajdonosai felé, hogy a kötvény futamideje alatt kifizeti részükre az esedékes kamatokat, valamint a kötvény lejáratakor (esetleg több részletben) annak névértékét. A részvényekkel ellentétben a kötvény nem jogosítja fel tulajdonosát a társaság irányításában való részvételre és az osztalékból történő részesedésre. Kamatozásuk szerint a kötvényeket két nagy csoportba soroljuk: fix és változó kamatozású kötvények. A fix kamatozású kötvények a teljes futamidejük alatt előre meghatározott időpontokban fix összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. A változó kamatozású kötvényeknél a kamatfizetési időpontok szintén előre rögzítettek, de a kamat nagysága valamilyen előre definiált piaci mutató (például bankközi kamatszint, infláció) függvényében változik. A kibocsátó szerint is többféle kötvény létezik (államkötvények, banki kötvények, vállalati kötvények, önkormányzati kötvények, stb.). A kötvények befektetési kockázata két részből tevődik össze: a vissza nem fizetés kockázata (ez a kibocsátó pénzügyi stabilitásának függvénye), illetve a kamatkockázat (fix kamatozású papírok esetében is). Utóbbi tényező elsősorban a hosszabb futamidejű, fix kamatozású kötvények esetében jelentős, amennyiben rövidebb távon vizsgáljuk az eredményeket. Ezeknek az eszközöknek az árfolyama ugyanis a mindenkori piaci kamatszint függvényében akár jelentős mértékű ingadozást is mutathat.

Részvények:

  • a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény
  • Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé
  • tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény
  • külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé

A részvény a részvénytársaság által kibocsátott tagsági és vagyoni jogot megtestesítő névre szóló értékpapír. A részvény tulajdonosa jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre (osztalék), emellett a tulajdoni hányad és a társaság alapszabálya függvényében részt vehet a társaság irányításában is. A részvények határozatlan időre szólnak, így nem rendelkeznek futamidővel, vagy lejárattal. Léteznek speciális fajtái is (például osztalék-vagy szavazatelsőbbségi, dolgozói, kamatozó. stb.) A részvény jövőbeni értéke nem garantált, az értékpapír árfolyamát hosszú távon a társaság eredményességére, jövedelmezőségére vonatkozó jövőbeli várakozás, azaz a társaság piaci megítélése határozza meg. A részvénybefektetések kockázata nem korlátozódik az adott vállalat működtetésére, mert a makrogazdasági és/vagy tőkepiaci környezet szintén jelentősen befolyásolhatja a részvények árfolyamát. Az árfolyamkockázat rövid távon különösen jelentős lehet, ezért a részvénybefektetések esetében az ajánlott minimális befektetési időtáv jóval hosszabb, mint például az állampapírok esetében.

Befektetési  jegy, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír:

  • Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is
  • külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is
  • egyéb kollektív befektetési értékpapír

A befektetési jegy a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott alapot a befektetők általános megbízásából kezeli.

A befektetési jegy részesedést testesít meg. Tulajdonosa korlátozott tulajdonosi jogokat szerez, kizárólag hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult, az alap működésébe nem szólhat bele. A befektetési jegy tulajdonosok a befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, akik ebből befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez – a hozam felosztásakori nettó eszközértékhez – viszonyított arányában részesednek. A befektető hozama tehát az alap befektetéseinek sikerességétől függ.

Befektetési jegyet kizárólag befektetési alapkezelő társaság bocsáthat ki, nyilvános, vagy zárt jegyzés útján. Előbbi esetben az alapkezelőnek megfelelő tájékoztatót kell közzétennie.

Alapkezelői tevékenység meghatározott engedély alapján végezhető. Tevékenysége korlátozott, viszont több befektetési alapot is létrehozhat.

A befektetési jegy kockázata a mögöttes eszközök kockázatával azonos, amelyről az befektetési alap befektetési politikája és az alap hivatalos tájékoztatója tartalmaz részletes ismereteket.

Ingatlan:

A bankbetétek, állampapírok, kötvények és részvények mellett az ingatlan önálló befektetési lehetőséget képez. Az ingatlanbefektetés általában hosszú távú befektetés, amely a kockázatának megfelelő hozamelvárással rendelkezik, viszont jelentős erőforrások befektetését igényli, és jelentős költségei is lehetnek. Az ingatlanbefektetés legegyszerűbb formája és módja az ingatlanvásárlás, majd annak hasznosítása, illetve továbbadása. Kockázata a piac keresleti-kínálati viszonyainak ingadozása, változása. Meghatározói az általános gazdasági helyzet az ingatlan  közelében, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértékének alakulása. Az ingatlanbefektetések negatívumai között kell említeni kevésbé likvid helyzetüket. Az ingatlanok előnye lehet, hogy értékük hosszú távon korrelál az inflációval, ezért értékállóság tekintetében kedvező megítélés alá esnek.

Jelzáloglevél:

  • Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél
  • külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél

A jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a hitelintézet a meglévő hitelállománya egy részének finanszírozása céljából bocsát ki. A visszafizetés biztonságát tehát nem csupán a kibocsátó bank szavatolja, hanem a jelzáloglevelek mögött álló banki hitelek is fedezetet nyújtanak. Igen kedvezőtlen környezetben (például az ingatlanárak jelentős csökkenése esetén) a jelzáloglevelek kockázata emelkedhet, amennyiben a mögöttes ingatlanfedezet értéke már nem nyújt megfelelő biztonságot. A kockázatok között meg kell említeni az állampapírok esetében már bemutatott kamatkockázat jelenlétét is.

Határidős ügyletek, Opciós ügyletek

A származtatott (más néven derivatív) ügylet lényege, hogy az eszköz értéke egy másik befektetés (alaptermék) értékétől függ. A származtatott eszköz önálló kereskedés tárgyát képezi. A származtatott ügyletek csoportjába tartoznak a határidős és opciós ügyletek, valamint a csereügyletek (swapok). A származtatott ügyletek egy része esetében a kockázati szint nagyon jelentős lehet. Különösen olyan ügyleteknél, ahol a letétbe helyezendő tőkének a sokszorosát teszi ki a mögöttes pozíciók összértéke (tőkeáttételes ügyletek), illetve ahol a pozíció maximális vesztesége nincs korlátozva (például opció kiírása). Emellett az elszámoláshoz kapcsolódó kockázatokkal (például partnerkockázat, elszámolóház kockázata) is számolniuk kell a befektetőknek.

Határidős ügylet: A határidős ügylet során az ügylet eladója az ügylet tárgyát képező eszközt (értékpapírt, devizát, árupiaci eszközt, stb.) egy előre rögzített áron eladja egy jövőbeli időpontra. Az eladóval szemben mindig áll vevő is, aki az adott eszközt ugyanarra az időpontra megvásárolja. A határidős ügylet vevője arra számít, hogy az ügylet tárgyát képező eszköz árfolyama a jövőben emelkedni fog, így határidős ügylet formájában rögzíti a jövőbeli vételi árfolyamot, amivel egy magasabb áron történő vásárlást próbál meg elkerülni. Az ügylet eladója ezzel szemben arra számít, hogy az eszköz ára a jövőben csökkenni fog, ezért érdemes előre rögzíteni a magasabb eladási árat. A határidős ügyletek megkötése történhet spekulatív céllal (egy távolabbi határidőre olcsóbban megveszem, majd később drágábban eladom az adott eszközt), de vannak úgynevezett fedezeti ügyletek is. Ha ugyanis rendelkezem egy adott eszközzel, aminek az árfolyama ingadozhat, akkor lehetőségem van, hogy a tényleges értékesítés előtt egy jövőbeli határidős eladási ügylettel rögzíthetem az eszköz eladási árfolyamát. A határidős ügyletekhez számos kockázat kapcsolódik. Fontos tudni, hogy a spekulatív célú határidős ügyletek jelentős kockázatot hordozhatnak, ugyanis egy „csomagban” (kontraktusban) jelentős mennyiségű eszközre köthetek üzletet, anélkül, hogy a teljes csomag ellenértékével rendelkeznék (ezt nevezzük tőkeáttételnek). Az ügyletek elszámolását biztosító intézmény a határidős üzletkötés szereplőitől csak egy korlátozott mértékű letétet (készpénz, állampapír) elhelyezését várja el, amit a mögöttes eszköz árának akár kisebb mértékű, de kedvezőtlen irányú elmozdulása is könnyen felemészthet.

Opciós ügylet: Az opciós ügylet keretében a vevő opciós díjat fizet, így jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott időpontban (európai típusú opció) a szerződés tárgyát képező eszközt meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció). Az opció eladója (kiírója) pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció), illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. Az opciók elsősorban a kiíró számára jelentenek nagyon jelentős (esetenként korlátlan) kockázatot, mert ő minden piaci körülmény között köteles lesz az előre rögzített áron venni vagy eladni. Az opció vevőjének (jogosultjának) a maximális vesztesége a kifizetett opciós díj lehet.

Repó (fordított repó) ügyletek

A repo értékpapír-visszavásárlási megállapodás. Két ellentétes irányú adásvételi ügylet együttese, melynek keretében az eszköz (legtöbbször állampapír) a jelenben gazdát cserél, s egyúttal egy jövőbeli, ellentétes ügyletet is megkötnek meghatározott időpontra és ár mellett. Célja rövid futamidejű hitelnyújtás, illetve betételhelyezés.

A PORTFÓLIÓK ÖSSZETÉTELE

Az egyes portfoliók Pénztár által elvárt összetételét a következő arányok jellemzik 2018. július 1-től:

Klasszikus portfolió

Kiegyensúlyozott portfolió

Növekedési portfolió

3 hónapos BUBOR

2%

1%

2%

RMAX Index

80%

-

-

CMAX Index

16%

81%

65%

MSCI ACWI (Az MSCI ACW Index által lefedett országokban nyilvánosan forgalomba hozott részvények /részvény alapú befektetések)

-

3 %

6%

DJ Eurostoxx50 Index (Az Európai Unió tagállamaiban nyilvánosan forgalomba hozott részvények /részvény alapú befektetések)

-

3%

6%

MSCI EM Index (Az MSCI EM Index által lefedett országokban nyilvánosan forgalomba hozott részvények /részvény alapú befektetések)

-

4%

8%

CETOP20 Index (A Kelet- és Közép-Kelet európai országokban nyilvánosan forgalomba hozott részvények/részvény alapú befektetések)

-

3%

5%

BUX Index (BÉT részvények/részvény alapú befektetések)

2%

3%

5%

Rogers International Commodity Index (árupiaci termékekbe fektető befektetési alap jegyek)

-

2%

3%

Összesen:

100%

100%

100%